Már megvagy!

Nem kell begörcsölni attól, hogy nő vagy

A napokban olvastam egy bejegyzést a fájdalmas menstruációról: az írónő – amúgy egész humoros stílusban – azt ecsetelte, mennyire utálja, gyűlöli ezt az időszakot, sőt tulajdonképpen az egész ciklusát, mert amint vége annak a bizonyos 5-6 napnak, újra kezdődik minden elölről. Maximum pár napig érezheti megint nőcisnek, szexisnek és vidámnak magát, aztán érik a pete,… Tovább »

„Örülök, hogy ilyen lettem, amilyen vagyok”

Beszélgetés Horváth Leonnal, aki állami gondozottként pert nyert a gyámhivatal ellen Leonnal egy államig gondozottak szelfijeit bemutató kiállítás megnyitóján találkoztam, harmadik helyezést ért el a fotójával. Azt hallottam, ő a „rossz gyerek”, és már a megnyitóra sem akarták elengedni az intézményéből. Mégis ott volt, csillogó szemmel, és hálásan, amiért díjat kapott. Azt mondta, erre nem… Tovább »

Az akadálymentesítés a fejekben kezdődik. Mindkét fél részéről

Találkoztatok már valaha fogyatékos emberrel, mondjuk szombat este a bulinegyedben? És van-e olyan köztetek, akiben felmerült egyáltalán ez a kérdés, amikor épp a Király utcában vonult át egyik helyről a másikra? Ahogy a te, úgy az én válaszom is a nem. Eszembe sem jutna hiányként érzékelni a „hiányukat”, mert senki sem hívja fel a figyelmemet… Tovább »

A deviancia tényleg az útról való letérés?

A deviancia szó jelentése: útról való letérés, vagyis olyan magatartás, mely különbözik attól a normától, amelyet egy közösség elfogadottnak tart. Épp ezért szokás véteknek, bűnnek bélyegezni azt, ha másképp éljük meg magunkat, mint ahogyan azt a többség teszi. Az én értelmezésemben azonban a deviancia, ha azzal nem ártunk senki másnak, épp az utunkra való rátéréssel… Tovább »

Nem más világok

Ezeken a fotókon a szociális- és gyermekotthonokban élők mutatják meg magukat. Visszanézel rájuk? 9 hónappal ezelőtt egy csodálatos megbízást kaptam a volt munkahelyemen: találjak ki és kivitelezzek egy fotópályázatot a gyermekvédelmi, illetve a szociális szakellátásban élők számára. Már a kezdetektől fogva úgy tekintettem erre a lehetőségre, mint egy anya a születendő gyermekére: ahogy megfogant bennem… Tovább »

Deréktól felfelé mindent lehet. Érezni meg aztán pláne!

Marietta 2007 szeptemberében a Komjádi uszoda tetején lévő szórakozóhely teraszáról esett ki úgy, hogy deréktól lefelé lebénult, és azóta kerekesszékben él. Őszintén. Hogyan máshogyan – vetődhetne fel a kérdés, hiszen ez pont egy olyan helyzet, amit nem lehet elmismásolni: a láb nem mozog, a székben ülni kell, mindenki előtt. A sorstársai közül mégis sokan inkább túlzott optimizmussal takargatják be a sérülést, még maguk előtt is. Marietta viszont nem áltat senkit…... Tovább »

Szeretetautomaták

De miről írjon valaki, aki spirituális témákban bontogatja írói vénája szárnyait? Sokat agyalok ezen, mert sok téma jön szembe, válik aktuálissá, majd tűnik érdektelennek néhány nap múlva. Ami ma foglalkoztat, nem biztos, hogy holnap is fog, és amiről most még azt gondolom, hogy semmi közöm hozzá, lehet, hogy kis idő múlva életem nagyon fontos részévé… Tovább »

A “kudarcnak” köszönhetem magam

Az összes olyan helyzet, melyből nem tudunk kijutni minden igyekezetünk ellenére talán arra jó, hogy ez a megértés életre kelljen bennünk önmagunk és mindenki iránt. Vannak, akik ezt megbocsájtásnak hívják. Belátni, hogy pont az áll a teljesség útjában, aki el kíván jutni oda, és mindezt nem gonoszságból teszi, hanem mert ennek a kis énünknek, egónkak, személyiségünknek nem áll módjában túljutni saját határain. Nem áll módjában, mert nem ismeri az igaz szeretetet, attól elkülönülve létezik, mégis minden áron oda próbál eljutni a dolgok megszerzése által.... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!