Már megvagy!

Viszlát Elengedés Éve!

Valaki azt mondta, az elengedést is el kell tudni engedni. 🙂 Elengedésből nekem kijutott ebben az évben: kívül válás, nagymamám halála, belül pedig lejárt minták, mechanizmusok, hitrendszerek elengedése. Világ életemben tartottam attól, hogy lesz egy ilyen időszak, hiszen nem voltam az az “elengedős-típus”, ami abban is megmutatkozik, hogy kisgyerek koromban teljes testemmel védtem a játékaimat… Tovább »

A “Halál” és a lányka – avagy a távolság és a végesség illúziója

Egy kisgyerek még nem érezhet rá, hogy amit gondol, az úgy van-e, ezért a feltétel nélkül elfogadott, megszűretlen gondolatokból később meghatározó tudatalatti hiedelem-világ keletkezik, ami furán torzítja el életünk felnőtt eseményeinek értelmezését, megélését. Azonban felnőttként ráébredhetünk arra, hogy mindig is mi voltunk, vagyunk és leszünk azok, akik elhisznek vagy nem hisznek el valamit, senki nem… Tovább »

Mi lenne, ha nem lenne holnap? – az akarat halála

Kultúránk arra nevel, hogy rettegjünk a haláltól, s mindenáron megpróbáljuk felvenni vele a harcot, gyorsan szerezzünk meg mindent, hogy minél távolabb toljuk magunktól az elkerülhetetlent. E kondicionálásunknak rengeteg oka van, de legfőképpen (mint a legtöbb vallásnak) az emberek irányíthatóságára, kezelhetőségére alapoz, hiszen abban a tévhitben van, hogy a félelem nélkül legtöbbünk kezelhetetlen őrjöngővé válik. De… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!