Már megvagy!

Spiri-irányzatok mint az önbecsapás lehetőségei 2. – A Ho’oponopono way

“Szeretlek-Kérlek, bocsáss meg-Sajnálom-Szeretlek” – hajtogatja a laikus (negatív gondolat)programozó, aki a Hop on, Hop off…, ja nem, a Hopono-popó…, szóval a Ho’oponopono módszerében jártas. És hopp(onopono), máris bevonzza a boldogságot! Vagy megszereti a kaprot. Mert kérem itt azt is szeretnünk kell, amit utálunk, különben kiesik az egó az egységből, pedig a kapor jó, az undor… Tovább »

8 tipp hogyan éljünk “spirituálisan” élet-idegenül – a leggyakoribb “spiri” csapdák

Ha már valaki egyszer belebonyolódott a „spiri” élet- és gondolkodásmódba, az talán kapiskálja, hogy ez a fajta „szent” elköteleződés is gyakran a nagy szeretettel kiirtani kívánt ego és negativitás melegágyává válhat, és tulajdonképpen csak külső mázában különbözik mondjuk egy politikai párthoz való vakbuzgó elköteleződéstől.  Összegyűjtöttem most pár olyan gyakori csapdát, ahová a csillámporosan ragyogó spiri-egónk… Tovább »

Biztos rossz a valóság? – menekülj ki a “spirituális” (ön)átverésből!

Nem veszed észre, hogy a megrekedésedet, a változtatni nem tudásodat nem az okozza, hogy nem vagy elég alapos, állhatatos és rettentő szorgalmas abban, hogy egy újabb oldással talán (talán!) felold a problémáidat, hanem az, hogy a tévhit által vezérelve tovább mész… Ezt bizonyítja az oly sokszor feltett, kétségbeesett kérdésed: már annyit dolgoztam magamon, mi van még??? Miért mész tovább? Mitől félsz, ha leteszed a “varázspálcát”?... Tovább »

Ellentétbe teszem magam – konfliktusaink okai

  Mostanában elég sokszor figyeltem meg egy kollektív rossz szokásunkat: pártokat alkotunk. Ha szemben állunk egy véleménnyel vagy még esetleg bánt is az, átállunk a másik oldalra, de ez nem elég, pozíciónkat meg is erősítjük az ellentétes tábor hitvilágának negatív minősítésével. Véleményükkel együtt maguk az emberek is minősítést kapnak – lassan a másik egy nagy… Tovább »

Nincs viszonzatlan szeretet

A szeretet mindig kölcsönös, ugyanis kétirányú. A megfelelés – melyet gyakran összetévesztünk a szeretettel – ezzel szemben önös, egyirányú. A szeretet mindig viszonzott, hiszen adásodban a saját és a másik öröme is kifejeződésre jut. Képtelenség úgy szeretni, hogy csak neked jó, vagy úgy, hogy csak a másiknak öröm, neked viszont nem az. A szeretetből a… Tovább »

Elfogadás… Mi az? És mi nem az?

Igen, nehéz felfogású vagyok. Bár igaznak érzem azt az állítást, hogy az elfogadás természetes alapállapot, a valósággal való összhang, egységérzet, és mindannyian automatikusan, tudattalanul gyakoroljuk, mégis adódnak olyan helyzetek az életünkben, melyeknél bevillanhat a kérdés, szembeszállunk-e azzal, ami van, vagy ha nem is tárt karokkal, egyre nyíló szívvel fogadjuk azt. Ha a másodikat választjuk, először… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!