Már megvagy!

Te mennyit agyalsz?

Az agyalás-elvonókúrával a problémák száma is csökken. Mert nem a problémák okozzák az agyalást, hanem az agyalás a problémákat. Múltkorában végeztem egy nem reprezentatív közvélemény-kutatást a Facebookon arról, ki mennyit agyal napjában, százalékos arányban a benne lévő csendhez viszonyítva. Agyal, vagyis akkor is kattog, zakatol, rágódik, tervez, számítgat, tanakodik, tépelődik, hányja-veti elméjét, amikor épp nem… Tovább »

Semmin nem kell változtatni, csak a szereteteden! – Tágulj ki!

Előző cikkünkben (A harmónia felborulásának okai női oldalról) már fejtegetni kezdtük a szeretet kérdéskörét, ami a legtöbbször félreértett “fogalom” a világunkban, mert valahogy sokunk tudat alatt megalázkodást, gyámoltalanságot, kiszolgáltatottságot, elnézést, gyengeséget, bárgyúságot, álszentséget önfeladást.. ért alatta, és azt hisszük, hogy csak a jónak ítélt dolgokra terjeszthetjük ki. De ha a szeretet alatt ellenállásmentességet értünk, kicsit… Tovább »

Biztos rossz a valóság? – menekülj ki a “spirituális” (ön)átverésből!

Nem veszed észre, hogy a megrekedésedet, a változtatni nem tudásodat nem az okozza, hogy nem vagy elég alapos, állhatatos és rettentő szorgalmas abban, hogy egy újabb oldással talán (talán!) felold a problémáidat, hanem az, hogy a tévhit által vezérelve tovább mész… Ezt bizonyítja az oly sokszor feltett, kétségbeesett kérdésed: már annyit dolgoztam magamon, mi van még??? Miért mész tovább? Mitől félsz, ha leteszed a “varázspálcát”?... Tovább »

Ellentétbe teszem magam – konfliktusaink okai

  Mostanában elég sokszor figyeltem meg egy kollektív rossz szokásunkat: pártokat alkotunk. Ha szemben állunk egy véleménnyel vagy még esetleg bánt is az, átállunk a másik oldalra, de ez nem elég, pozíciónkat meg is erősítjük az ellentétes tábor hitvilágának negatív minősítésével. Véleményükkel együtt maguk az emberek is minősítést kapnak – lassan a másik egy nagy… Tovább »

Ha nem tudom, már tudom a lényeget

Ha egy kisbaba szeme elé napszemüveget teszel, tetszeni fog neki a másképplátás, az eddig tapasztalt dolgok elszíneződésé – ő minden új dologgal így van, élete folyamatos megtapasztalások és rácsodálkozások sora. Felnőttként már másfajta szemellenzőt öltünk; előítéletek, értelmezések kesze-kusza hálója szövi át látásmódunkat. Mindent tudunk, és rettenetesen megijednénk, ha valaki valami nagyon újat mutatna nekünk. Még… Tovább »

Szükségem van a szeretetedre! Vagy mégsem?

Ha első blikkre úgy tűnik, Byron Katie tanulságos, gyakorlati útmutatásokkal teli könyvének címe  a másiktól való elhidegülést reklámozza, fordítsd meg az elméden átfutó előítéletedet: a cím a másokhoz való közelkerülést hirdeti, és így máris közelebb vagy a valósághoz. Sosem az ítélkezéssel van baj, hiszen ez az elme működésének természete: muszáj értékelnie az őt körülölelő világot,… Tovább »

Pörög, pörög…

„Figyelem a kerek hogy pörögnek” – a mondat és a zene John Lennoné, a tapasztalat (vagy inkább nem-tapasztalat) azonban univerzális. A figyelem, a jelenlét vagyok én, a kerekek pedig az elmém által gyártott koncepciók, értelmezések, ítéletek a külvilágban vagy bennem zajló történésekről. Ha figyelek, figyelek és figyelek, nem csak annyi történik, hogy ez a gyakran… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!