Szükségem van a szeretetedre! Vagy mégsem?

Ha első blikkre úgy tűnik, Byron Katie tanulságos, gyakorlati útmutatásokkal teli könyvének címe  a másiktól való elhidegülést reklámozza, fordítsd meg az elméden átfutó előítéletedet: a cím a másokhoz való közelkerülést hirdeti, és így máris közelebb vagy a valósághoz. Sosem az ítélkezéssel van baj, hiszen ez az elme működésének természete: muszáj értékelnie az őt körülölelő világot, hogy elhelyezze magát benne. A gond ott kezdődik, mikor hiszünk is ezekben, görcsösen ragaszkodni kezdünk hozzájuk, végül pedig történeteket gyártunk belőle. Mindenkinek van számtalan, legtöbbször sajnos negatív felhangú sztorija életének különféle területeivel kapcsolatban, melyek mentén meghatározza önmagát. Személyiségét/egóját ezen történeti ítélet-szálak szövik, melyek mindaddig ártalmatlanok, amíg nem okoznak külső vagy belső konfliktust, hasadást, és kényszerítik az embert zsákutcába. Byron Katie erről szimplán csak annyit mond, ha egy szenvedést okozó gondolattal találkozol, ideje felülvizsgálnod annak igazságtartalmát. A The Work, Munka módszer az dolgok ítéletmentes megtapasztalására irányítja a figyelmet, és megtanít összhangban élni aktuális valóságoddal, mely által – “csodamódon” – az pozitív alakulásba kezd mindenféle beavatkozás nélkül. Egy-egy helyzet tágabb aspektusokból, más dimenziókból való szemlélésre hív, és rávilágít arra, igencsak szűkösen szemléltük eddig önmagunkat, és magunkon keresztül a másik embert is. A Munka tömören összefoglalva megtanít szeretni. Byron Katie említett könyve kifejezetten a szeretet-keresőkhöz, megfelelés-függőkhöz szól, vagyis mindannyiunkhoz, akik úgy hisszük, a másiknak kell megadnia nekünk a szeretetet, elismerést, és majd utána talán mi is léphetünk, nekünk, akiknek erről a hajszáról szól az egész élete. De hogyan? Mindössze pár perc, kis elmélyülés/képzelet, papír és ceruza, valamint négy kérdés kell hozzá. A varázslat fontos összetevője azonban az, hogy a kérdésekre ne a “helyes”, “elvárható”, spekulációk, agyalások útján megszerzett automatikus válaszreflexeket adjuk, hanem hagyjuk, hogy a válaszok önmagunkból felszínre törve, minket találjanak meg. A zavaró helyzeteket, viselkedést, nyomasztó gondolatokat és félelmeket, valójában bármit, amitől szenvedünk a következő kérdéseknek vetjük alá: 1. Ez igaz? 2. Egészen biztosan tudhatod, hogy ez igaz? 3. Hogyan reagálsz, mi történik, ha elhiszed ezt a gondolatot? 4. Ki lennél a gondolat nélkül, ki lennél a történeted nélkül? és

Fordíts meg! (az eredeti gondolatot az ellentétére, ha másokat ítélsz meg, akkor önmagadra is)

A szemléletesség kedvéért álljon itt egy videó a munka-folyamatról, és egy sokakat gyötrő alaphiedelemről: További cikkeinkben életünk főbb területeinek visszatérő hiedelmeit fogjuk megvizsgálni, és megnézzük, a kifordított állítás igaz-e, sőt nem igazabb-e, mint a kínzó eredeti, valamint tovább keressük a választ arra, mégis kik vagyunk a történetünk nélkül. A legátfogóbb magyar oldalt a Munkáról itt találhatod: Önmunka – Gondolati és érzelmi ön-gyógyítás önvizsgálatokkal

Ha tetszett a cikk, lájkold Facebook oldalamat, ahol még több tartalmat találsz!