Eleinte nem hoztam „önálló” döntéseket – bár ezt a kijelentést csak utólag, visszatekintve tudom megtenni. Végtére is önállóak voltak azok is, hiszen nem kényszerített senki, de megfelelés, a mások véleménye, tapasztalatai, indulatok, reakciók formálták az életem. Mondhatnám úgy is, nem volt benne a tehermentes felelősség íze. Inkább volt az „megfelelősség”. Most már azt is látom,… Tovább »

Nem rég egy olyan fotósorozatra lettem figyelmes, mely pszichiátriai betegekről készült – profi fotók voltak, igen sokkolók, egyértelműen sugárzott róluk, hogy a szenzációkeltés, a szörnyülködtetés célzatával születtek. Így ránézve, ilyen nézőpontból a dolgok mindig a legsötétebb oldalukat mutatják meg: ha fókuszunkban a félelem van, előttünk ilyen burkot öltenek a dolgok. Azt mondjuk rájuk, ez rettenetes,… Tovább »

Beszéltünk már a téves azonosításokról, melyeknek furcsa összeköttetése egyénenként változó, de mindenkire igaz, hogy – látásának élessége szerint – ezeken keresztül, s nem a lényeg alapján érzékeli önmagát, másokat, a világot. Nos ezek befolyása alatt építjük és éljük meg kapcsolataink többségét is: minél több téves azonosításunk (vagyis ítéletünk) van, annál távolabb vagyunk a másiktól, annál… Tovább »

Előző cikkünkben már kitértünk a legalapvetőbb téves azonosításainkra, melyekkel hamis skatulyákba tesszük – és ezáltal meg sem éljük – azokat a minőségeket, érzéseket, hozzáállásokat, melyek birtokában az egész világhoz való viszonyunk lényegében és minőségében változhatna meg. Számos ilyen félreértés adódik. Egy-egy fogalomról úgy ágaznak el a hozzáadott ítéletek, különféle nézetek, fájdalmas történetek, mint a veszedelmes… Tovább »

Stephen King Hasznos Holmik című regényében Mr. Gaunt, az ördög úgy gyűjti magához az emberek lelkét, hogy portékáját felruházza régóta vágyott dolgokkal, reménnyel, igazsággal, enyhüléssel, ábrándokkal, és persze erre mindenki vevő. Cserébe apró csínyt kell elkövetniük csupán a másik ellen, de természetesen az ördög úgy keveri a paklikat, hogy a végén kihámozhatatlan konfliktushalmaz támadjon a… Tovább »

Amiről legtöbbször hisszük, hogy mi vagyunk, azok csupán mások ránk aggasztott képei, melyekkel azonosulunk, elraktározzuk őket, vastag zsírréteget növesztünk belőlük. Elengedni ezeket azért is nehéz, mert azt hisszük róluk, önmagunk szerves részei, épp ezért mindenfajta megszabadulási vággyal egyidejűleg jelentkezik egy megmagyarázhatatlan félelemérzet is, mely nem más, mint halálfélelem. Amíg abban a tévhitben élünk, hogy azonosak… Tovább »

Ha nem tudod megélni a vágyaid, hiába kívánod, nem történik meg veled az óhajtott dolog, vagy egyszerűen csak félelmet, feszülést, fájdalmat váltanak ki belőled bizonyos helyzetek, közlések, emberi interakciók, melyeket más akár még jónak vagy épp közömbösnek is ítél, de te mégis zaklatott vagy tőlük, akkor jusson eszedbe, hogy épp tévesen azonosítasz. A jelenben megjelenő… Tovább »

Ha egy kisbaba szeme elé napszemüveget teszel, tetszeni fog neki a másképplátás, az eddig tapasztalt dolgok elszíneződésé – ő minden új dologgal így van, élete folyamatos megtapasztalások és rácsodálkozások sora. Felnőttként már másfajta szemellenzőt öltünk; előítéletek, értelmezések kesze-kusza hálója szövi át látásmódunkat. Mindent tudunk, és rettenetesen megijednénk, ha valaki valami nagyon újat mutatna nekünk. Még… Tovább »