Már megvagy!

A “kudarcnak” köszönhetem magam

Az összes olyan helyzet, melyből nem tudunk kijutni minden igyekezetünk ellenére talán arra jó, hogy ez a megértés életre kelljen bennünk önmagunk és mindenki iránt. Vannak, akik ezt megbocsájtásnak hívják. Belátni, hogy pont az áll a teljesség útjában, aki el kíván jutni oda, és mindezt nem gonoszságból teszi, hanem mert ennek a kis énünknek, egónkak, személyiségünknek nem áll módjában túljutni saját határain. Nem áll módjában, mert nem ismeri az igaz szeretetet, attól elkülönülve létezik, mégis minden áron oda próbál eljutni a dolgok megszerzése által.... Tovább »

A bűntudatkeltő ezozizi – Nem muszáj hinni benne!

“Hogy meddig forgunk még körbe-körbe, valójában egy valami dönti el. Nem, nem az, hogy milyen feladatokat jelöltünk ki magunknak a leszületési szerződés akárhányadik paragfrafusa alatt, hogy “fiatal vagy öreg” lelkek vagyunk-e, hogy királynők vagy rabszolgák voltunk-e előző életünkben, vagy mekkora karmikus batyut képzelünk a hátunkra, esetleg milyen “tudatszinttel” születtünk… Ami eldönti, az az igényünk és… Tovább »

“Ugye érzed legbelül? Nem vagy egyedül…”

Egy hónapig téli álmát aludta a blog. Fogalmam sem volt, miért akar mormotamód elhúzódni a nyilvánosság elől, de gondoltam, hagyom. Aztán pár napja kiderült: szimplán csak rápihen valamiféle megújulásra, és ha egyértelművé válik, mi ez az új irány, kikászálódik a barlangjából. És ahogy a napforduló után egyre tovább marad fent a nap, úgy válik egyre… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!