{"version":"1.0","provider_name":"M\u00e1r megvagy!","provider_url":"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu","author_name":"Eszter B\u00e1nosi","author_url":"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu\/author\/eszterbanosihotmail-com\/","title":"Te mennyit agyalsz?","html":"<p><strong>Az agyal\u00e1s-elvon\u00f3k\u00far\u00e1val a probl\u00e9m\u00e1k sz\u00e1ma is cs\u00f6kken. Mert nem a probl\u00e9m\u00e1k okozz\u00e1k az agyal\u00e1st, hanem az agyal\u00e1s a probl\u00e9m\u00e1kat.<\/strong><\/p>\r\n<p>M\u00faltkor\u00e1ban v\u00e9geztem egy nem reprezentat\u00edv k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-kutat\u00e1st a Facebookon arr\u00f3l, ki mennyit agyal napj\u00e1ban, sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1nyban a benne l\u00e9v\u0151 csendhez viszony\u00edtva. Agyal, vagyis akkor is kattog, zakatol, r\u00e1g\u00f3dik, tervez, sz\u00e1m\u00edtgat, tanakodik, t\u00e9pel\u0151dik, h\u00e1nyja-veti elm\u00e9j\u00e9t, amikor \u00e9pp nem egy bonyolult elm\u00e9letet kell megoldania a munkahely\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul, hanem v\u00e9gre kikapcsolhat. A v\u00e1laszad\u00f3k - egy kiv\u00e9tel\u00e9vel, akinek ez az ar\u00e1ny pont ford\u00edtva volt \u2013 20-80%-ban hat\u00e1rozt\u00e1k meg ezt az ar\u00e1nyt a zakatol\u00e1s jav\u00e1ra, valaki pedig (szerintem kis t\u00falz\u00e1ssal) csak akkor nem fut agyk\u00f6r\u00f6ket, amikor alszik, valaki meg m\u00e9g akkor is. A legt\u00f6bben azt is hozz\u00e1tett\u00e9k, hogy ez nagyban f\u00fcgg az adott \u00e9lethelyzett\u0151l, hogy van-e \u00e9ppen megoldand\u00f3 probl\u00e9ma, amin berreghetnek, vagy \u00e9pp a nyugalom id\u0151szaka k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be n\u00e1luk.<\/p>\r\n<p>Szerintem azonban nem felt\u00e9tlen k\u00f6vetkezik egyik a m\u00e1sikb\u00f3l, illetve igen, csak \u00e9pp ford\u00edtva: nem a probl\u00e9ma okozza az agyal\u00e1st, hanem az agyal\u00e1s a probl\u00e9m\u00e1t. Az\u00e9rt merem ezt kijelenteni, mert mi\u00f3ta agyal\u00e1s elvon\u00f3k\u00far\u00e1n vagyok (mert igen, le lehet r\u00f3la szokni, \u00e9s m\u00e9gis \u00e9letben lehet maradni, s\u0151t\u2026), a probl\u00e9m\u00e1k sz\u00e1ma is ennek ar\u00e1ny\u00e1ban cs\u00f6kkent az \u00e9letemben. Halv\u00e1nyult a t\u00falbonyol\u00edt\u00e1s, a belek\u00e9pzel\u00e9s, a k\u00fczd\u00e9s, a szorong\u00e1s, az agg\u00f3d\u00e1s, a paranoia \u00e9s m\u00e9g csom\u00f3 minden m\u00e1s agy-t\u00fcnetem, \u00e9s hely\u00e9be a teljes elh\u00fcly\u00fcl\u00e9s helyett (mert tudom, hogy ezt szokt\u00e1k \u00e9rvnek felhozni az agyal\u00e1s-p\u00e1rtiak) a nyugalom l\u00e9pett. Sokkal tiszt\u00e1bban l\u00e1tom a dolgokat \u00e9s egyben azok megold\u00e1sait, a kreativit\u00e1som pedig eddig soha nem tapasztalt magass\u00e1gokba tud sz\u00e1rnyalni, ha\u2026 Ha vagyok, nem agyalok \u00e9s megengedem neki, hogy legyen.<\/p>\r\n<p><img class=\"aligncenter\" src=\"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu\/files\/2016\/08\/photomaginariumbrainstorminginspiration-canon-creativity-gimp-surreal-powershot-explore-imagination-mindblowing-blowyourmind-ephiphany-getstarted-dontwait-mindblown-lifeissurreal.jpg\" width=\"675\" height=\"675\" \/><\/p>\r\n<p><strong>Gondolkodom, teh\u00e1t vagyok?<\/strong><\/p>\r\n<p>Az \u00e9n \u00e9rtelmez\u00e9semben az agyal\u00e1s \u00e9s a gondolkod\u00e1s, pontosabban a gondolatok \u00e1raml\u00e1sa k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy az els\u0151 esetben azt hissz\u00fck, a gondolataink h\u00e1tter\u00e9ben van egy gondolkod\u00f3 entit\u00e1s, aki t\u00f6ri a fej\u00e9t, elm\u00e9lkedik, a m\u00e1sodik esetben viszont puszt\u00e1n tudat\u00e1ban vagyunk az elm\u00e9nkben t\u00f6rt\u00e9nt gondolatoknak, de nincs senki, aki \u00e9rtelmezn\u00e9 azokat, vagy beavatkozna, azaz azonosulna ezzel a gondolkod\u00f3val. Ez esetben tudatunk ellazult \u00e9s b\u00e9k\u00e9s, nem felt\u00e9tlen \u201e\u00fcres\u201d, de a gondolatoknak nincs nagy jelent\u0151s\u00e9ge. De amint a gondolatok valami\u00e9rt fontoss\u00e1ggal vannak felruh\u00e1zva (mert p\u00e9ld\u00e1ul baromi riaszt\u00f3ak), \u00e9s ez\u00e1ltal intenz\u00edv \u00e9rz\u00e9seket is gener\u00e1lnak, szok\u00e1sunk belebonyol\u00f3dni azokba, \u00e9s a kattog\u00e1s megkezd\u0151dik.<\/p>\r\n<p>A gondolkod\u00f3ban val\u00f3 hit azonban hamis. Te is k\u00f6nnyen megfigyelheted, hogy nincs egy megfoghat\u00f3 alak a h\u00e1tt\u00e9rben, aki ezt a tev\u00e9kenys\u00e9get \u0171zn\u00e9, csup\u00e1n \u00fajabb gondolatok \u00e9s \u00e9rzetek, k\u00e9pzetek halmaza. Ha p\u00e9ld\u00e1ul felteszem magamnak a k\u00e9rd\u00e9st, ki \u00edrja ezt \u00e9ppen, hosszas keresg\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n sem tudok r\u00e1 v\u00e1laszt adni. Igen, itt van kint 10 ujj el\u0151ttem a klaviat\u00far\u00e1n, odabent pedig felbukkan\u00f3 gondolatok sora, melyek valahonnan a semmib\u0151l sz\u00fcletnek, \u00e9s kivet\u0151dnek ide \u2013 de ezek m\u00e9g mindig nem \u00e9n vagyok, csup\u00e1n gondolatok, vizu\u00e1lis ingerek egyvelege, melyek \u00e9pp megt\u00f6rt\u00e9nnek az adott pillanatban. M\u00e1rpedig ha ezek lenn\u00e9nek \u00e9n, akkor a tev\u00e9kenys\u00e9g befejez\u00e9se ut\u00e1n, nem lenn\u00e9k \u00e9n, elt\u0171nn\u00e9k, m\u00e9gis itt vagyok akkor is, miut\u00e1n befejeztem az \u00edr\u00e1st.<\/p>\r\n<p>Lehet agyhal\u00e1lt kapt\u00e1l e r\u00f6vid kis eszmefuttat\u00e1st\u00f3l \u2013 pont zakatol\u00f3 elm\u00e9d kis\u00fct\u00e9se volt a c\u00e9lom, hehe. De legal\u00e1bbis nem kevesebb, mint hogy picit megmutassam, mennyire t\u00e9ves k\u00e9pzet az, hogy a folyamatos agyal\u00e1st\u00f3l v\u00e1lunk \u00e9l\u0151v\u00e9 \u00e9s cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9 a vil\u00e1gban. Hogy az agyunkban folyton csivitel\u0151, csacsog\u00f3 kis hangok vagyunk mi. Nyilv\u00e1n am\u00edg ezekkel a hangokkal \u00e9s gondolkod\u00e1si folyamatokkal teljes azonosul\u00e1sban vagyunk, addig neh\u00e9z elk\u00e9pzelni, hogy a fej\u00fcnkben l\u00e9v\u0151 kis torony\u0151r dum\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is \u00e9letben maradn\u00e1nk ebben a kegyetlen vil\u00e1gban. S\u0151t nem csakhogy \u00e9letben maradn\u00e1nk, hanem sokkal spont\u00e1nabbul \u00e9s jobban tudn\u00e1nk funkcion\u00e1lni, mert figyelm\u00fcnk a jelenen \u00e9s az abban kialakul\u00f3 helyzeteken lenne \u00e9s nem h\u00fclye k\u00e9pzeteken a fej\u00fcnkben. Meg\u00e9lhetn\u00e9nk \u00fagy a dolgokat, ahogy vannak, \u00e9s nem \u00fagy, ahogy annak a fej\u00fcnkben lenni\u00fck k\u00e9ne. Nem rohang\u00e1szn\u00e1nk el\u0151re ment\u00e1lisan folyamatosan, hanem az adott pillanatot tudn\u00e1nk \u00e9lvezni, az abban felbukkan\u00f3 dolgokra tudn\u00e1nk v\u00e1laszolni. Tudn\u00e1nk, milyen \u00edze van a k\u00e1v\u00e9nak, milyen finom az illata a kakukkf\u0171nek, mennyire j\u00f3 a simogat\u00e1s, hogy a szomor\u00fas\u00e1gban van valami fura nyugalom, az \u00f6r\u00f6mt\u0151l pedig libab\u0151r\u00f6s lesz a karunk.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<blockquote>\r\n<p>\u201eHazaj\u00f6ttem \u00e9s el\u0151vettem a h\u0171t\u0151b\u0151l a dinny\u00e9t. Le\u00fcltem az \u00e1gyra \u00e9s elkezdtem enni. 5 perc m\u00falva furcsa \u00e9lm\u00e9nyben volt r\u00e9szem. \u00c9reztem, hogy valami nem stimmel k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Csak ettem \u00e9s ettem, a dinnye \u00edz\u00e9re, h\u0171s\u00edt\u0151 csod\u00e1j\u00e1ra gondoltam, a falatot megr\u00e1gtam \u00e9s j\u00f3l \u00e9reztem magam. Majd hirtelen r\u00e1j\u00f6ttem, hogy mi volt a furcsa. Nem csin\u00e1ltam SEMMI M\u00c1ST, CSAK ETTEM A DINNY\u00c9T. Azaz nem ment a tv, nem facebookoztam, nem olvastam k\u00f6nyvet stb. Csak \u00fcltem, \u00e9s \u00e9lveztem v\u00e9gre, amit csin\u00e1lok an\u00e9lk\u00fcl, hogy a figyelmem darabokra hullott volna. \u00c9s a dinnye \u00edgy finomabb volt!\u201d \u2013 \u00edrja az egyik bar\u00e1tn\u0151m meglepve.<\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n<p><img class=\"aligncenter\" src=\"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu\/files\/2016\/08\/dc111e2a2d0be0327141f1046f10b1ca.jpg\" width=\"420\" height=\"315\" \/><\/p>\r\n<p>De nemcsak a dinny\u00e9nek, az \u00e9letnek is \u00edze lesz, ha nemcsak a fej\u00fcnkben vagyunk, hanem kapcsol\u00f3dunk p\u00e9ld\u00e1ul a test\u00fcnkh\u00f6z, az \u00e9rz\u00e9kszerveinkhez, az aktu\u00e1lis pillanathoz, \u00e9s nem hagyjuk, hogy a figyelm\u00fcnket \u00fajra \u00e9s \u00fajra beh\u00fazza egy-egy gondolat. Ha az elm\u00e9nket akkor HASZN\u00c1LJUK, amikor sz\u00fcks\u00e9ges \u2013 ami biztos nem teszi ki a napunk 80%-\u00e1t. Mert csak \u00edgy tudunk a k\u00e9pzelt vil\u00e1gunkb\u00f3l bel\u00e9pni valami val\u00f3s\u00e1gosba, melyben egy\u00e1ltal\u00e1n nincs annyi megoldand\u00f3 feladat, nincs annyi ellens\u00e9g, mint amennyit az elm\u00e9nk elhitetett vel\u00fcnk.<\/p>\r\n<p><strong>Hogyan szoktam le az agyal\u00e1sr\u00f3l?<\/strong><\/p>\r\n<p>Tudom, mir\u0151l besz\u00e9lek, mert igazi kattog\u00f3 kir\u00e1lyn\u0151 voltam mindig is. Azt\u00e1n elj\u00f6tt egy pont, hogy r\u00e1j\u00f6ttem szenved\u00e9st okoz: <strong>min\u00e9l nagyobb er\u0151t kap az elme, a benne forg\u00f3 hitrendszerek, a vil\u00e1g ann\u00e1l f\u00e9lelmetesebb, ann\u00e1l t\u00f6bb felk\u00e9sz\u00fclni val\u00f3nk, megoldani val\u00f3nk, kiker\u00fclni val\u00f3nk, elmenek\u00fclni val\u00f3nk lesz, mert az elm\u00e9nk mindig feladja a leck\u00e9t. Ha nem tenn\u00e9, nem uralhatn\u00e1 dr\u00e1ga id\u0151nk 80%-\u00e1t, ugye?<\/strong> Mivel az egyik legcsod\u00e1latosabb tal\u00e1lm\u00e1ny, fondorlatos m\u00f3don tudja mag\u00e1nak kik\u00f6vetelni ezt az id\u0151t, \u00e9s egyre nehezebb rejtv\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edt el\u00e9nk, rengeteg nem l\u00e9tez\u0151 dolgot hisz el, rengeteg mindent\u0151l akar megv\u00e9deni, \u00e9s ez rengeteg energia-befektet\u00e9ssel fog nek\u00fcnk j\u00e1rni. Olyan ter\u00fcletekre t\u00e9ved, melyeket igaz\u00e1b\u00f3l nem uralhat: nem a gyakorlati feladatok megold\u00e1s\u00e1ban fog seg\u00edteni, hanem p\u00e9ld\u00e1ul \u00e1tveszi a tapasztal\u00e1s asztal\u00e1t, az \u00e9rz\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9t, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem enged minket bele, mert minden ink\u00e1bb j\u00f3l megmagyar\u00e1z. Elszak\u00edt az \u00e9lett\u0151l, t\u00e1volra visz t\u0151le \u00e9s m\u00e9g a fej\u00fcnket is megf\u00e1jd\u00edtja.<\/p>\r\n<p>Sz\u00f3val, azt hiszem, akkor j\u00f6ttem r\u00e1, hogy ez ink\u00e1bb frusztr\u00e1l\u00f3, mintsem megnyugtat\u00f3 dolog, amikor olyan dolgokat is meg akartam oldani, olyan dolgokon is j\u00e1rattam magam, melyek nem az \u00e9n befoly\u00e1som alatt \u00e1lltak. M\u00e1rpedig az elm\u00e9nk \u00e1ltal\u00e1ban ilyen megoldhatatlan feladatokon d\u00fcb\u00f6r\u00f6g: \u201emikor j\u00f6n a nagy \u0151, mit gondolnak r\u00f3lam m\u00e1sok, mit k\u00e9ne Pist\u00e1nak tennie\u2026stb\u201d, \u00e9s nem ritk\u00e1n el is hiteti vel\u00fcnk, hogy ezeket ir\u00e1ny\u00edtani tudja: \u201ecsak pozit\u00edvan kell gondolkodnom, hogy bekopogtasson a herceg, hogy tetszem B\u00e9l\u00e1nak, \u00e9s zsarolnom kell Pist\u00e1t, hogy azt csin\u00e1lja, amit \u00e9n akarok\u2026stb\u201d.<\/p>\r\n<p>Sz\u00f3 mi sz\u00f3, azt tettem, hogy figyelni kezdtem az elm\u00e9t, ahelyett, hogy belevon\u00f3dtam volna, vagyis nem mentem bele abba, ami fesz\u00fclts\u00e9get okozott. R\u00e1j\u00f6ttem,\u00a0 hogy ezt, vagyis a gondolatok milyens\u00e9g\u00e9t, gyakoris\u00e1g\u00e1t semmi nem ir\u00e1ny\u00edtja, vagyis akkor j\u00f6nnek, amikor kedv\u00fck tartja, addig maradnak, am\u00edg akarnak \u2013 nem gondolja \u0151ket senki. A kivon\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal (ami eleinte cseppet sem k\u00f6nny\u0171) viszont egyre kevesebbszer l\u00e1togattak meg, de nemcsak \u0151k, hanem a probl\u00e9m\u00e1k is, a megoldhatatlan feladatok, a leck\u00e9k \u00e9s a pr\u00f3bat\u00e9telek.<\/p>\r\n<p>Nem mondom, hogy nem hemzsegnek a fejemben a sztorik, k\u00e9pzelg\u00e9sek, gondolatok, f\u0151leg, amikor egy-egy \u00faj helyzet r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9neteket h\u00edv el\u0151. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ink\u00e1bb a csend \u00e9s agyal\u00e1s ar\u00e1ny\u00e1nak megfordul\u00e1s\u00e1ban \u00e9rhet\u0151 tetten, illetve abban, hogy \u00e9szreveszem, mikor k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k \u00e9ppen probl\u00e9m\u00e1t gy\u00e1rtani valamib\u0151l csak az\u00e9rt, mert az adott helyzetet esetleg annak szok\u00e1s(om) \u00e9rt\u00e9kelni Pedig csakis rajtam m\u00falik, minek \u00e9rt\u00e9kelem, hogyan \u00e9rz\u00e9kelem a szitu\u00e1ci\u00f3kat.<\/p>\r\n<p>A legegyszer\u0171bben tal\u00e1n \u00fagy tudn\u00e1m megfogalmazni: elengedtem annak sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t, hogy megoldjam azt, amit 80%-nyi napi agyal\u00e1s ut\u00e1n sem siker\u00fclt. :)<\/p>\r\n<p>Ha kell egy kis csend, aj\u00e1nlom figyelmedbe az <a href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=p4zArI0uqWY\">advaita v\u00e9danta gyakorlatait<\/a> vagy <a href=\"http:\/\/onmunka.blogspot.hu\/p\/scott-kiloby-elo-onvizsgalatai-eo.html\">Oravecz Andi blogj\u00e1t, ahol sokat olvashatsz az \u00c9l\u0151 \u00d6nvizsg\u00e1latokr\u00f3l<\/a>, \u00e9s esetleg kedvet is kaphatsz hozz\u00e1juk.<\/p>\r\n<p>Vagy a dinny\u00e9t!<\/p>\r\n<p>Nekem van is egy a h\u0171t\u0151ben, \u00fagyhogy m\u00e1ra ennyi.<\/p>\r\n<p><img class=\"aligncenter\" src=\"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu\/files\/2016\/08\/o.jpg\" width=\"612\" height=\"439\" \/><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/marmegvagy.cafeblog.hu\/files\/2016\/08\/compulsively-thinking-mind-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}