De amint – a rend kedvéért – kikerülnek a szekrényből, kamrákból a dolgok, minden apokaliptikusnak tűnik. Pedig úgy is minden a helyén van, csak valami egészen furcsa, kaotikus formában. Erre mondják, a káoszban isteni rend uralkodik, és tényleg. Csak azért nem észrevehető, mert ilyenkor a felszínre kerül az is, ami már nem kell, és egy ideig ott van, amíg az ember nem fogja, keres egy konténert éjnek-évadján, vagy egy adományboltot, és tűnteti el a régi maradványait.... Tovább »
Üdv te igazán új Élet!
De amint – a rend kedvéért – kikerülnek a szekrényből, kamrákból a dolgok, minden apokaliptikusnak tűnik. Pedig úgy is minden a helyén van, csak valami egészen furcsa, kaotikus formában. Erre mondják, a káoszban isteni rend uralkodik, és tényleg. Csak azért nem észrevehető, mert ilyenkor a felszínre kerül az is, ami már nem kell, és egy ideig ott van, amíg az ember nem fogja, keres egy konténert éjnek-évadján, vagy egy adományboltot, és tűnteti el a régi maradványait.... Tovább »
Marietta 2007 szeptemberében a Komjádi uszoda tetején lévő szórakozóhely teraszáról esett ki úgy, hogy deréktól lefelé lebénult, és azóta kerekesszékben él. Őszintén. Hogyan máshogyan – vetődhetne fel a kérdés, hiszen ez pont egy olyan helyzet, amit nem lehet elmismásolni: a láb nem mozog, a székben ülni kell, mindenki előtt. A sorstársai közül mégis sokan inkább túlzott optimizmussal takargatják be a sérülést, még maguk előtt is. Marietta viszont nem áltat senkit…... 
Az van, amire figyelek. Ha a teendőket állítom az első helyre, akkor csak nőnek mint a dudva, előbukkannak a legváratlanabb helyekről, és mindig találok újabb elintézni valót, pl. szabadidőmben rendszerezni fogom a ketyeréimet, kipucolom az ezüstöt – ahogy ezeket mind meg is tettem, aztán pedig nyálfolyatva pihegek a kanapén, és több időért rimánkodok, mert azt csak úgy adják, nekem nincs benne felelősségem. Ha viszont arra figyelek, ami örömöt okoz, akkor ezek másodlagossá válnak.... 
Egy ideje gyakran ütközöm abba a meglepő kérdésbe: “Hogyan kell érezni?” És általában nem tudok erre mit válaszolni. Hát hogy? Egyszerűen csak érezd! – ez jönne automatikusan, de túl egyszerűnek találtatik a válasz. Mintha legtöbbünkben egy ponton kikapcsolták volna ezt a pofonegyszerű érző-funkciót, mintha azt tanultuk volna meg, hogy bizonyos érzelmek helytelenek volnának, főleg ha… 
Az élet nem engedte, hogy a spirituális oldozgatás-foltozgatás eredményt hozzon, és visszakapjam a szeretetet, mert akkor elhittem volna, hogy az én hibám, az én felelősségem a másik viselkedése, ezért jóvá is tudom tenni.... 
Már megvagyok? – Vallomás az olvasóknak egy “fél-bolyongó/fél-meglevőtől”... 
Az élet a profi író, ha nem háborgatod, és nem kotnyeleskedsz bele, akkor igaz önmagad játszhatod el szereplőjeként. Egy időben – és még ma is – kedvemet leltem abban, hogy szatírákat, görbe tükröket írjak, nem véltetlen, hogy akkoriban színikritikákkal kerestem a kenyerem. Egyszerűen jól ment az ironizálás, a csipkelődő, vitriolos humor puffogtatása, az éleslátás. A… 