Egy ideje – mint az látszik is – küzdök azzal, hogy írjak erre a blogra. Pedig szép dizájnt is terveztettem neki, hosszabb hallgatás után nagy lelkesedéssel újra is indítottam februárban, aztán megint elapadt bennem a szó. Nem mintha ne lett volna mondandóm, sőt, mégsem ment a továbbadás. Sokat gondolkodtam rajta, hogy miért… Először arra gondoltam,… Tovább »

Meg akarom csókolni ezt a pasit. De álljunk meg egy pillanatra? Mégis, ki az, aki meg akarja csókolni? Érzem a vágyat rá. De ki az, aki érzi? Nem is én. Áh, nem jó: “a nem is én” csak egy gondolat. A “nem is én csak egy gondolat” is csak egy gondolat. És ez is. Ez is az. A francba. Elment a pasi.... Tovább »

A megnyugvás felé sokkal könnyebb út annak felismerése, hogy az elme egy olyan csodálatos, összehangolt és tökéletes szerkezet, amit nem lehet legyőzni. Egyszerűen képtelenség.... Tovább »

Akkor akarjuk legyőzni a félelmeinket, ha attól félünk, hogy annak épp aktuális tárgyát úgymond “kiféljük” a világunkba is. Ha ez a hit nem volna meg, félhetnénk “kedvtelésünkre” is. Épp ezért talán érdemes megvizsgálnunk, él-e bennünk egy ilyen félelem-teremtő elképzelés. Hiszen ha nem, s ezáltal szabadon retteghetünk bármitől, amíg csak a kedvünk tartja, időnk engedi, akkor szabadon dönthetünk arról is, hogy csak simán abbahagyjuk a parázást!... Tovább »

Ez a kis tetoválás nem üzen többet, minthogy ne élj a fejedben. Lásd meg, ki vagy a gondolataid nélkül, hagyd el azokat, és fordulj önmagad felé. Létezz. Ne akarj mindent megmagyarázni, és ha az emberek ezt nem veszik jó néven, hagyd, hogy megtegyék, hogy nem veszik jó néven. Hagyd meg nekik, az övék. – Egy tetovált lány vallomása... Tovább »

“Fordítsd a figyelmedet a pozitívra, sőt ismételgesd magadnak a jó dolgokat fogmosás közben, ragassz cetliket a feng-shui szerint, és akkor minden oké lesz. Ha nem, akkor vess magadra, rosszul csináltad” – intenek a New Age guruk. Abban igazuk van, hogy rosszul csinálod, ugyanis nem szándékosan, de szerintem félrevezetnek. A boldogságunk kulcsa valóban az, hogy hova… Tovább »

“Seppo mestert egy szerzetes üdvözölte illedelmesen. A Mester öt botütést mért rá. – Hol hibáztam? – kérdezte a szerzetes. A Mester újra ütött és felordított: – Khats!” Mi mindent érteni akaró lények vagyunk. Egyik legnagyobb áldásunk, de egyben legnagyobb kárunk is ez a hajlamunk. Nem nyugszunk, míg az okokat fel nem derítjük, és amikor derült égből megszületik a megértés… Tovább »

Stephen King Hasznos Holmik című regényében Mr. Gaunt, az ördög úgy gyűjti magához az emberek lelkét, hogy portékáját felruházza régóta vágyott dolgokkal, reménnyel, igazsággal, enyhüléssel, ábrándokkal, és persze erre mindenki vevő. Cserébe apró csínyt kell elkövetniük csupán a másik ellen, de természetesen az ördög úgy keveri a paklikat, hogy a végén kihámozhatatlan konfliktushalmaz támadjon a… Tovább »

Emlékszem, milyen csalódott voltam, amikor az iskolában az impresszionisták után a poszt-impresszionalista Paul Cezanne képei kerültek sorra – a vidám, vibráló, egybemosódó egység után szabdaltak, geometrikusak, túlgondoltak lettek a tájak, a játékosság valahogy eltűnt, minden olyan jól megszerkesztett és fakó lett. Persze, hogy zavart, merthogy én is az lettem. Sok területen persze nem, de bizonyos… Tovább »