Egy ideje gyakran ütközöm abba a meglepő kérdésbe: “Hogyan kell érezni?” És általában nem tudok erre mit válaszolni. Hát hogy? Egyszerűen csak érezd! – ez jönne automatikusan, de túl egyszerűnek találtatik a válasz. Mintha legtöbbünkben egy ponton kikapcsolták volna ezt a pofonegyszerű érző-funkciót, mintha azt tanultuk volna meg, hogy bizonyos érzelmek helytelenek volnának, főleg ha… Tovább »
Önkutatás helyett inkább élek – avagy miért nem tudunk érezni?
Egy ideje gyakran ütközöm abba a meglepő kérdésbe: “Hogyan kell érezni?” És általában nem tudok erre mit válaszolni. Hát hogy? Egyszerűen csak érezd! – ez jönne automatikusan, de túl egyszerűnek találtatik a válasz. Mintha legtöbbünkben egy ponton kikapcsolták volna ezt a pofonegyszerű érző-funkciót, mintha azt tanultuk volna meg, hogy bizonyos érzelmek helytelenek volnának, főleg ha… Tovább »

Kibékíthetetlen ellentétnek tűnik ugyan, pedig ez is csak nézőpont, vagy inkább szemléletmód kérdése. Előrebocsátom, hogy amiről a továbbiakban szó lesz, az nem erkölcsi-etikai megközelítése a számunkra negatívan érzékelt élethelyzeteknek, hanem inkább azok értelmére világítanék rá. Miért van szükségünk „rossz” helyzetre? Meddig „kell” tartaniuk ezeknek”? Ezeket fogom most egy kicsit boncolgatni. Persze az ötlet nem tőlem…