A hétvégén elkezdtem a nőijóga oktatói tanfolyamot, és gondoltam mindig hozok nektek egy-egy témát, ami felbukkan bennem ezen időszak alatt. A címmel ellentétben egyáltalán nem valami receptet szeretnék veletek megosztani, hanem pár gondolatot a ráhagyatkozásról.  „Hagyd” – ez van felírva a csuklómra. Először tollal került oda a gimnáziumi matekos képletek helyett, egyfajta „puskaként”, amelyet… Tovább »

Történet arról, amikor a jó vagyok oltárán feláldozzuk, hogy jól legyünk Egy ideig azt akartam hinni, hogy rendben vagyok a férfi nemmel, mégis volt bennem egy borzasztó belső harag, amiért végül mindig alárendelt helyzetbe kerültem a végén. Pedig mindenki úgy ismert, mint öntudatos nőt, aki nem fél kimondani a véleményét, nem fél kérni, és megengedi… Tovább »

Akkor akarjuk legyőzni a félelmeinket, ha attól félünk, hogy annak épp aktuális tárgyát úgymond “kiféljük” a világunkba is. Ha ez a hit nem volna meg, félhetnénk “kedvtelésünkre” is. Épp ezért talán érdemes megvizsgálnunk, él-e bennünk egy ilyen félelem-teremtő elképzelés. Hiszen ha nem, s ezáltal szabadon retteghetünk bármitől, amíg csak a kedvünk tartja, időnk engedi, akkor szabadon dönthetünk arról is, hogy csak simán abbahagyjuk a parázást!... Tovább »

Sokunk tud olyan lenni, mint Gollam. Dolgokat, gondolatokat, leginkább félelmeket ruházunk fel értékkel, holott nincs bennük ilyen, és közben elsorvasztjuk önmagunkat, pontosabban az önmagunk felé irányuló figyelmünket…... Tovább »

Szerintem abszolút érthető, hogy miért rajong ennyi nő ezekért a történetekért, és miért zavarnak össze ugyanennyi férfit.... Tovább »

Minden lépést, fordulatot a férfi kezd el, minden az ő feladata, és lehetősége, a nő behódol és válaszol. Párbeszéd alakul köztük, ahol a férfié az első, a nőé az utolsó szó. És ettől lesz igazán izgalmas és élvezetes. Hogy hangzik?... Tovább »

Mostanában gyakran felmerül a halál jelensége, és sokat kérdezem, mi a halál? De mivel a kérdésre csupán koncepciók érkeznek, ezért számomra egyre inkább az a kérdés: Élünk-e egyáltalán? A válaszom pedig az, hogy igen, csakhogy nem vagyunk tudatában. Hamis életet élünk a nap 90%-ában legalább, tulajdonképpen folyamatosan meg vagyunk halva, de fogalmunk sincs róla. Olyan… Tovább »

Stephen King Hasznos Holmik című regényében Mr. Gaunt, az ördög úgy gyűjti magához az emberek lelkét, hogy portékáját felruházza régóta vágyott dolgokkal, reménnyel, igazsággal, enyhüléssel, ábrándokkal, és persze erre mindenki vevő. Cserébe apró csínyt kell elkövetniük csupán a másik ellen, de természetesen az ördög úgy keveri a paklikat, hogy a végén kihámozhatatlan konfliktushalmaz támadjon a… Tovább »

Amiről legtöbbször hisszük, hogy mi vagyunk, azok csupán mások ránk aggasztott képei, melyekkel azonosulunk, elraktározzuk őket, vastag zsírréteget növesztünk belőlük. Elengedni ezeket azért is nehéz, mert azt hisszük róluk, önmagunk szerves részei, épp ezért mindenfajta megszabadulási vággyal egyidejűleg jelentkezik egy megmagyarázhatatlan félelemérzet is, mely nem más, mint halálfélelem. Amíg abban a tévhitben élünk, hogy azonosak… Tovább »

Életem során rengeteget álmodtam különféle helyekkel. Ezek sosem voltak azonosak valóságbeli megfelelőjükkel, sőt gyakran kombinálódtak össze egyéb városokkal – volt úgy, hogy egy hosszú folyó mentén Velence, Lisszabon, Prága és New York terült el, legfeljebb csak hangulatában hasonlatosan az eredetihez. Mostanában New York szeli át éjszakáimat, és a valóságomban is egyre több helyet foglal el… Tovább »