Egy ideje gyakran ütközöm abba a meglepő kérdésbe: “Hogyan kell érezni?” És általában nem tudok erre mit válaszolni. Hát hogy? Egyszerűen csak érezd! – ez jönne automatikusan, de túl egyszerűnek találtatik a válasz. Mintha legtöbbünkben egy ponton kikapcsolták volna ezt a pofonegyszerű érző-funkciót, mintha azt tanultuk volna meg, hogy bizonyos érzelmek helytelenek volnának, főleg ha… Tovább »

  Mostanában elég sokszor figyeltem meg egy kollektív rossz szokásunkat: pártokat alkotunk. Ha szemben állunk egy véleménnyel vagy még esetleg bánt is az, átállunk a másik oldalra, de ez nem elég, pozíciónkat meg is erősítjük az ellentétes tábor hitvilágának negatív minősítésével. Véleményükkel együtt maguk az emberek is minősítést kapnak – lassan a másik egy nagy… Tovább »

A mások gondolataiban való vájkálással, vagy a rajtuk való sima töprengéssel is – bár az igény maximálisan emberi – egy kicsit mindig “1984-et játszunk”. Nem szándékosan, de hatalomra törekszünk azzal, hogy elsősorban az a fontos, a másiknak mi a véleménye rólunk, hogyan lát minket, milyen ítéletei vannak velünk kapcsolatban. Ha csakis emiatt, és nem belső… Tovább »