Mostanában gyakran felmerül a halál jelensége, és sokat kérdezem, mi a halál? De mivel a kérdésre csupán koncepciók érkeznek, ezért számomra egyre inkább az a kérdés: Élünk-e egyáltalán? A válaszom pedig az, hogy igen, csakhogy nem vagyunk tudatában. Hamis életet élünk a nap 90%-ában legalább, tulajdonképpen folyamatosan meg vagyunk halva, de fogalmunk sincs róla. Olyan… Tovább »

“Ha igazi uralmat akarsz, dobd el az uralom illúzióját. Hagyd az életnek, hogy birtokoljon. Mert amúgy is azt teszi. Te csak történetet mesélsz arról, hogyan nem birtokol téged.” (Byron Katie) Sokszor mondják, hogy semmit sem birtoklunk, és ha szimplán csak elméleti síkon ereszkedünk bele ebbe a kijelentésbe, könnyedén beláthatjuk, hogy ez igaz: minden, mely körülöttünk… Tovább »

Egy kisgyerek még nem érezhet rá, hogy amit gondol, az úgy van-e, ezért a feltétel nélkül elfogadott, megszűretlen gondolatokból később meghatározó tudatalatti hiedelem-világ keletkezik, ami furán torzítja el életünk felnőtt eseményeinek értelmezését, megélését. Azonban felnőttként ráébredhetünk arra, hogy mindig is mi voltunk, vagyunk és leszünk azok, akik elhisznek vagy nem hisznek el valamit, senki nem… Tovább »

Kultúránk arra nevel, hogy rettegjünk a haláltól, s mindenáron megpróbáljuk felvenni vele a harcot, gyorsan szerezzünk meg mindent, hogy minél távolabb toljuk magunktól az elkerülhetetlent. E kondicionálásunknak rengeteg oka van, de legfőképpen (mint a legtöbb vallásnak) az emberek irányíthatóságára, kezelhetőségére alapoz, hiszen abban a tévhitben van, hogy a félelem nélkül legtöbbünk kezelhetetlen őrjöngővé válik. De… Tovább »

Beszéltünk már a téves azonosításokról, melyeknek furcsa összeköttetése egyénenként változó, de mindenkire igaz, hogy – látásának élessége szerint – ezeken keresztül, s nem a lényeg alapján érzékeli önmagát, másokat, a világot. Nos ezek befolyása alatt építjük és éljük meg kapcsolataink többségét is: minél több téves azonosításunk (vagyis ítéletünk) van, annál távolabb vagyunk a másiktól, annál… Tovább »

Előző cikkünkben már kitértünk a legalapvetőbb téves azonosításainkra, melyekkel hamis skatulyákba tesszük – és ezáltal meg sem éljük – azokat a minőségeket, érzéseket, hozzáállásokat, melyek birtokában az egész világhoz való viszonyunk lényegében és minőségében változhatna meg. Számos ilyen félreértés adódik. Egy-egy fogalomról úgy ágaznak el a hozzáadott ítéletek, különféle nézetek, fájdalmas történetek, mint a veszedelmes… Tovább »

Amiről legtöbbször hisszük, hogy mi vagyunk, azok csupán mások ránk aggasztott képei, melyekkel azonosulunk, elraktározzuk őket, vastag zsírréteget növesztünk belőlük. Elengedni ezeket azért is nehéz, mert azt hisszük róluk, önmagunk szerves részei, épp ezért mindenfajta megszabadulási vággyal egyidejűleg jelentkezik egy megmagyarázhatatlan félelemérzet is, mely nem más, mint halálfélelem. Amíg abban a tévhitben élünk, hogy azonosak… Tovább »

Ha nem tudod megélni a vágyaid, hiába kívánod, nem történik meg veled az óhajtott dolog, vagy egyszerűen csak félelmet, feszülést, fájdalmat váltanak ki belőled bizonyos helyzetek, közlések, emberi interakciók, melyeket más akár még jónak vagy épp közömbösnek is ítél, de te mégis zaklatott vagy tőlük, akkor jusson eszedbe, hogy épp tévesen azonosítasz. A jelenben megjelenő… Tovább »