Akkor még arra vártam, hogy a bizonyosság egyszer csak rám szakad egy szép napon, tűzijátékkal, meg a szférák zenéjével, amit remélhetőleg aranyszárnyú puttók áriáznak majd a fülembe, a hitelesség kedvéért. És akkor onnantól hallgatok minden megérzésemre, nálam jobban tudó fénylények hozzák az információt, tudok majd levitálni és elmúlik a cellulitiszem. Nem barátkozom, de főleg nem kerülök intim kapcsolatba gyíkemberekkel… Szerző: Kenessey Tamara... Tovább »
Spirituális elha(j)llásaink
Akkor még arra vártam, hogy a bizonyosság egyszer csak rám szakad egy szép napon, tűzijátékkal, meg a szférák zenéjével, amit remélhetőleg aranyszárnyú puttók áriáznak majd a fülembe, a hitelesség kedvéért. És akkor onnantól hallgatok minden megérzésemre, nálam jobban tudó fénylények hozzák az információt, tudok majd levitálni és elmúlik a cellulitiszem. Nem barátkozom, de főleg nem kerülök intim kapcsolatba gyíkemberekkel… Szerző: Kenessey Tamara... Tovább »
Szerintem abszolút érthető, hogy miért rajong ennyi nő ezekért a történetekért, és miért zavarnak össze ugyanennyi férfit.... 
Én csak szeretnék végre már egy társat! Ja nem jó. Én nem is én vagyok, mert csak az ego azonosul. Lényem egy az univerzum minden létezőjével, tehát igazából ez úgy helyes, ha aszondom:... 
Minden lépést, fordulatot a férfi kezd el, minden az ő feladata, és lehetősége, a nő behódol és válaszol. Párbeszéd alakul köztük, ahol a férfié az első, a nőé az utolsó szó. És ettől lesz igazán izgalmas és élvezetes. Hogy hangzik?... 
De miről írjon valaki, aki spirituális témákban bontogatja írói vénája szárnyait? Sokat agyalok ezen, mert sok téma jön szembe, válik aktuálissá, majd tűnik érdektelennek néhány nap múlva. Ami ma foglalkoztat, nem biztos, hogy holnap is fog, és amiről most még azt gondolom, hogy semmi közöm hozzá, lehet, hogy kis idő múlva életem nagyon fontos részévé… 
Pár nappal ezelőtt cirkuszban voltunk mindjárt öt éves kislányommal. Hihetetlen ez a gyerek. A kelleténél kicsivel korábban érkeztünk, s némi tébláb után helyet foglaltunk a nézőtéren, úgy fél órával az előadás kezdete előtt.... 
Eleinte nem hoztam „önálló” döntéseket – bár ezt a kijelentést csak utólag, visszatekintve tudom megtenni. Végtére is önállóak voltak azok is, hiszen nem kényszerített senki, de megfelelés, a mások véleménye, tapasztalatai, indulatok, reakciók formálták az életem. Mondhatnám úgy is, nem volt benne a tehermentes felelősség íze. Inkább volt az „megfelelősség”. Most már azt is látom,… 
Írta: Takács Mira Miért tagadjuk a vágyat? Ha elköteleződtünk, kicsit, vagy nagyon, nem vágyhatunk másra. Senkire, semmire. Monogámia, vagy szégyenérzet legyen a jussunk, más nem létezhet, különben hol a tisztesség. Aztán ha egy félrecsúszott lelki állapotban mégis félrelépünk, hát szégyelljük össze magunkat. Már ami a fennálló kultúránk értékrendjét illeti. Nem a vágy a baj, sosem…. 