Beszélgetés Horváth Leonnal, aki állami gondozottként pert nyert a gyámhivatal ellen Leonnal egy államig gondozottak szelfijeit bemutató kiállítás megnyitóján találkoztam, harmadik helyezést ért el a fotójával. Azt hallottam, ő a „rossz gyerek”, és már a megnyitóra sem akarták elengedni az intézményéből. Mégis ott volt, csillogó szemmel, és hálásan, amiért díjat kapott. Azt mondta, erre nem… Tovább »

Az agyalás-elvonókúrával a problémák száma is csökken. Mert nem a problémák okozzák az agyalást, hanem az agyalás a problémákat. Múltkorában végeztem egy nem reprezentatív közvélemény-kutatást a Facebookon arról, ki mennyit agyal napjában, százalékos arányban a benne lévő csendhez viszonyítva. Agyal, vagyis akkor is kattog, zakatol, rágódik, tervez, számítgat, tanakodik, tépelődik, hányja-veti elméjét, amikor épp nem… Tovább »

Az egyik cikkemhez hozzászóló olvasó a következőt írta minap: „Nagyon kedvelt ezoterikus téma a “nagy Ő”. Erre Popper Péter mondott egy nagyon találó dolgot, ami szerintem színigaz: Nem létezik olyan, hogy “nagy Ő”. Nem szaladgál a világban valaki, aki csak ránk vár. Hanem ha arra megértünk, találkozhatunk olyannal, akiből majd lehet nagy Ő. Óriási különbség.”… Tovább »

Találkoztatok már valaha fogyatékos emberrel, mondjuk szombat este a bulinegyedben? És van-e olyan köztetek, akiben felmerült egyáltalán ez a kérdés, amikor épp a Király utcában vonult át egyik helyről a másikra? Ahogy a te, úgy az én válaszom is a nem. Eszembe sem jutna hiányként érzékelni a „hiányukat”, mert senki sem hívja fel a figyelmemet… Tovább »

Az írás az enyém, az értelmezés a tiéd Régóta érlelődik bennem, hogy írok erről a jelenségről, mert egyrészt lehet mások is kedvet/bátorságot kapnak gondolataik közlésére, másrészt tényleg ideje tisztázni, hogy is van ez a felelősség kérdése, például az írásban, mert ugye jól tudjuk, hogy „az írás felelősség”. Na de kié és meddig? Azért is írok… Tovább »

(….és szabadultam meg a szenvedés nagy részétől…) Aznap éjjel egy kocsiban ültem két férfival és egy nővel, aki egész nap kirekesztette magát a beszélgetésből, és most a viselkedését próbálta megokolni nekünk. Mesélt a szívcsakrájáról, mely valahogy megszűnt összeköttetésben lenni a köldökcsakrájával, a férfiak pedig arról nyaggatták, mit érez energetikailag, és hogy mi a helyzet a… Tovább »

Legtöbbünk számára a világ unalmas egy hely, ha nem történik semmi ügyes-bajos dolog velünk, és nem kell szenvednünk. Ha pedig nem szenvedünk, akkor mégis mit csináljunk? E tanácstalanságot gyógyítandó, gondoltam, adok pár praktikát, hogyan tedd az életedet izgalmasan boldogtalanná…  1. Soha sem lehet semmi elég jó úgy, ahogy épp van! Aki az ellenkezőjét állítja, az egy… Tovább »

A deviancia szó jelentése: útról való letérés, vagyis olyan magatartás, mely különbözik attól a normától, amelyet egy közösség elfogadottnak tart. Épp ezért szokás véteknek, bűnnek bélyegezni azt, ha másképp éljük meg magunkat, mint ahogyan azt a többség teszi. Az én értelmezésemben azonban a deviancia, ha azzal nem ártunk senki másnak, épp az utunkra való rátéréssel… Tovább »

  Nóri azt mondta, azért írja meg a könyvet, mert nem lehet tudni, mitől jön el az a bizonyos „kattanás” a fejekben, melytől helyére kerül bennünk jó pár mélyen tartott dolog a gyermekvállalással kapcsolatban, és ezáltal akár pozitív változásnak is indulhat az élet. Jelentem, nekem kattant, mégpedig a következőképp: Érdekes úton érkezett a kezembe Ördög… Tovább »

Történet arról, amikor a jó vagyok oltárán feláldozzuk, hogy jól legyünk Egy ideig azt akartam hinni, hogy rendben vagyok a férfi nemmel, mégis volt bennem egy borzasztó belső harag, amiért végül mindig alárendelt helyzetbe kerültem a végén. Pedig mindenki úgy ismert, mint öntudatos nőt, aki nem fél kimondani a véleményét, nem fél kérni, és megengedi… Tovább »