Nem rég egy ismerősöm csak úgy a semmiből nekem szegezte a kérdést: boldog vagy? Torkomon akadt a szó, mintha nem lehetne csak úgy szabadon rávágni, ami spontán jött volna, mintha felelősség lenne kimondani, esetleg valaminek vagy valakinek a jóváhagyására várnék, hogy bátran kijelenthessem, igen, az vagyok. Rám tört valamiféle babonás szorongás, hogyha megengedem magamnak és… Tovább »

Miért maradunk benne egy olyan helyzetben, mely számunkra inkább romboló, mintsem építő? Talán mert nem is tudunk róla? Vagy ha mégis, akkor miért nem tudunk lépni? Megszokásból? Félelemből? Saját tapasztalatom útján azt mondom, ezért is, azért is, de legfőképpen „érdekből”. Na nem a pénz miatt, és nem is azért, mert együtt kell a hitelt kicsengetnünk…. Tovább »

Akkor még arra vártam, hogy a bizonyosság egyszer csak rám szakad egy szép napon, tűzijátékkal, meg a szférák zenéjével, amit remélhetőleg aranyszárnyú puttók áriáznak majd a fülembe, a hitelesség kedvéért. És akkor onnantól hallgatok minden megérzésemre, nálam jobban tudó fénylények hozzák az információt, tudok majd levitálni és elmúlik a cellulitiszem. Nem barátkozom, de főleg nem kerülök intim kapcsolatba gyíkemberekkel… Szerző: Kenessey Tamara... Tovább »

Kezemben van a döntés: elkapom a farkukat és velük szállok azokra a borzasztó, nyomasztó helyekre, ahol tanyázni szoktak, vagy hagyom, hogy csak lebegjenek, akárcsak a papírsárkányok a szélben. Merek-e jól lenni, illetve ezt a jól levést választani először az életemben? Merek-e különc lenni? Sőt merem-e vállalni annak kockázatát, hogy nem követem többé a “mindig a legrosszabbra készülj, akkor nem érhet csalódás” elvét, és inkább sebezhető leszek?... Tovább »