Nem rég egy ismerősöm csak úgy a semmiből nekem szegezte a kérdést: boldog vagy? Torkomon akadt a szó, mintha nem lehetne csak úgy szabadon rávágni, ami spontán jött volna, mintha felelősség lenne kimondani, esetleg valaminek vagy valakinek a jóváhagyására várnék, hogy bátran kijelenthessem, igen, az vagyok. Rám tört valamiféle babonás szorongás, hogyha megengedem magamnak és… Tovább »

“Seppo mestert egy szerzetes üdvözölte illedelmesen. A Mester öt botütést mért rá. – Hol hibáztam? – kérdezte a szerzetes. A Mester újra ütött és felordított: – Khats!” Mi mindent érteni akaró lények vagyunk. Egyik legnagyobb áldásunk, de egyben legnagyobb kárunk is ez a hajlamunk. Nem nyugszunk, míg az okokat fel nem derítjük, és amikor derült égből megszületik a megértés… Tovább »